A végrehajtói jutalék a végrehajtási eljárás után a végrehajtónak kifizetendő összeg, amely az eljárás eredményessége vagy részbeni eredményessége esetén az önálló bírósági végrehajtónak járó juttatás. Az erre vonatkozó szabályok kapcsán 2020 nyarán több változás is történt, amelyekkel fontos tisztában lennie az érintetteknek. Ebben a bejegyzésben minden fontos információt összegyűjtöttünk ezzel kapcsolatban.
Miből áll a végrehajtói díj?
Mindenekelőtt tekintsük át, mi is képezi a teljes díjat, hiszen a végrehajtónak kifizetendő összeg gyakorlatilag négy fő tételből áll, amiből a végrehajtói jutalék csak egy, igaz, messze a legjelentősebb tétel. Az első tétel maga a munkadíj. A másik minden olyan költség, amely felmerül az üggyel kapcsolatban. A harmadik a kamarai költség átalány, amely a teljes követelés 1%-át teszi ki. Ez ugyan a végrehajtó díjába tartozik, de ezt ő is tovább utalja a megfelelő szerv felé. A negyedik pedig a végrehajtói jutalék, amelyről ebben a bejegyzésben bővebben is szót ejtünk, hiszen ennek megállapítása igen összetett.
Mi is az a végrehajtói jutalék?
A végrehajtói jutalék az aktuálisan érvényben levő szabályozás szerint százalékosan van meghatározva, sávosan. Ez lehet 10, 8, 6, de akár bizonyos összeg felett 3% is. Minél nagyobb a behajtandó összeg, annál alacsonyabb százalék a végrehajtói jutalék. Mindezt a törvény írja elő, vagyis jogszerűen jár a végrehajtónak minden esetben. Azonban ezen a ponton joggal merül fel a kérdés, hogy abban az esetben milyen összeg után kell számolni a jutalékot, ha mondjuk a mi segítségünkkel sikerült jelentősen lecsökkenteni az adósságot? Azért is annyira aktuális ez a téma, mert a közelmúltban az egyik végrehajtó ügyével kapcsolatban bírósági döntés született, melynek értelmében jutalék azután az összeg után is jár a végrehajtónak, amelyet elengedett a követeléskezelő, tehát a végrehajtó így be sem szedhette. Ennek értelmében, ha például valakinek a kezdeti húszmillió forintos tartozásból 19 millió elengedésre kerül, azaz 1 millió forintot kell csak megfizetnie a követeléskezelőnek, a végrehajtónak akkor is a teljes összeg, azaz a 20 millió forint után kellene jutalékot fizetni. Ez azt jelenteni, hogy a végrehajtónak fizetendő díj több lenne, mint maga az a ténylegesen visszafizetett adósság. Ezért két értelmező rendelkezés is bevezetésre kerül ezzel kapcsolatban.
Az egyik a már említett alapesetet tartalmazza, amely szerint a végrehajtónak jár a díj az elengedett összeg után is. A másik azonban egy kivételt is alkalmaz. Ennek értelmében abban az esetben, ha a pénzintézet enged el a tartozásból és ezt cégszerűen leigazolja a végrehajtó felé, akkor csak azután az összeg után számolhat jutalékot a végrehajtó, ami ténylegesen megfizetésre került. De ez csak pénzintézeti tartozás esetén érvényes. Vagyis, ha például magánszemély követel magánszemélytől és végrehajtóhoz kerül az ügy, de végül a két fél megállapodik a végrehajtótól függetlenül arról, hogy a követelt tartozásnál kisebb összeg megfizetése esetén is rendezettnek tekintik a tartozást, magyarán a hitelező elengedi a tartozás egyrészét, a végrehajtónak akkor is a teljes tartozás után kell megfizetni a jutalékot.
Mindezek nagyon fontos aktualitások, amelyekkel jó tisztában lenni végrehajtási ügyek kapcsán. Ugyanakkor a legjobb, ha még az előtt egyezünk meg a követeléskezelővel mielőtt végrehajtóhoz kerülne az ügy, hiszen így sok pénzt és kellemetlenséget takaríthatunk meg.
Comments