Mit jelent az árverezési és a kilakoltatási moratórium?

Frissítve: okt 7

Az alapvető különbség, hogy amíg a kilakoltatási moratórium alatt, el lehet árverezni valaki ingatlanát, viszont a moratórium leteltéig nem lehet őt kilakoltatni onnan, addig az árverezési moratórium alatt árverezést sem indíthat a végrehajtó, illetve folyamatos árverés esetén nem lehet licitálni.

A kilakoltatási moratórium a végrehajtási törvény alapján november 15-től április 30-ig tart minden évben. Ennek időtartamát meg lehet hosszabbítani. Árverezési moratóriumot ezzel szemben, csak valamilyen rendkívüli helyzet miatt hirdetnek, mint például tették ezt a koronavírus járvány miatt. A Covid vírus miatt már többedszer hosszabbította meg a veszélyhelyzetet parlament, amely a vonatkozó kormányrendelet alapján magával vonja mind az árverezési, mind pedig a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását a veszélyhelyzet végéig és még 15 napra. Ez jelenleg azt jelenti, hogy 2022. január 15-ig nem lehet új árverést kiírni és április 30-ig kilakoltatni senkit sem. Kevesen tudják azonban, pontosan mit takar ez a fogalom, így ebben a bejegyzésben minden fontos tudnivalót összegyűjtöttünk ezzel kapcsolatban.


Mi az a moratórium?


A moratórium lényege, hogy egy adott cselekményt elhalasztanak, ideiglenesen felfüggesztenek. Ennek minden esetben pontos határideje van, vagyis amikor ez lejár, a cselekményt folytatni kell. Ez lehet például hitel fizetési moratórium vagy akár kilakoltatási moratórium is.


Mi az összefüggés az árverezés és a kilakoltatás között?


Ha árverésre kerül sor és az árverés érvényes licittel lezárul, és a vevő ki is fizeti az árát, akkor a jogerős jegyzőkönyvet követően birtokba át kell adni az ingatlant. Ha ez nem történik meg önkéntesen, akkor kerülhet sor a rettegett kilakoltatásra. Ekkor akár karhatalom segítségével a végrehajtó utcára teheti az adósokat. De ezt rendkívül sok eljárási cselekmény előzi meg, ráadásul mindenkinek joga és lehetősége van, hogy egy árverés során önként adja át az ingatlant, nem kell feltétlenül a kilakoltatást megvárni. Ez alapján pedig csak az számít kilakoltatásnak, ahol kényszerintézkedést vesznek igénybe, vagyis „erőszakkal” bírnak arra rá valakit, hogy hagyja el az ingatlant. Azaz olyan esetben, ha valaki önként átadja a házat vagy lakást az árverést követően a meghatározott határidőig, az nem számít kilakoltatásnak. Éppen ezért, a hivatalos statisztikai adatokban ezek az esetek nem is szerepelnek, azokra nem vonatkozik a fenti fogalom, akik önként távoznak.

Lehet kivétel mindezek alól?


Igen, Létezik egy olyan kör, akiket a moratórium alatt is ki lehet lakoltatni. Ide sorolandók az önkényes lakásfoglalók, valamint azok, akiket rendbírsággal sújtottak. Ám a másik oldalon is vannak kivételek. Van a végrehajtási eljárásnak olyan pontja, amikor lehet azt kérni, hogy ha el is árverezik a szóban forgó ingatlant, a bejelentett lakók még fél évig ott maradhatnak. Erre akkor van lehetőség, ha árverés előtt a becsérték közléssel kapcsolatban fellebbezést nyújtanak be, amelynek keretein belül az adós kérheti a kilakoltatási moratórium egyszeri meghosszabbítását. Egy másik lehetőség az, ha maga az adós kéri a bíróságtól a késleltetett kiköltözést, méltányossági körülményekre hivatkozva.


A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy minden esetben fontos tisztában lenni a részletekkel, hiszen egy híradásokban gyakran hallott fogalom mögött is számos szabály és lehetőség létezik. Ezekkel kapcsolatban pedig egy megfelelő szakember pontos tájékoztatást tud adni, személyre szabottan, az aktuális szituációra vonatkozóan.



31 megtekintés0 hozzászólás