A becsérték megállapítása a végrehajtási folyamat része, akkor van rá szükség, amikor a szóban forgó ingatlan árverésre kerül. Mit érdemes tudni erről és miért lényeges tisztában lenni ennek részleteivel? Ebben a bejegyzésben mindent összegyűjtöttünk ezzel kapcsolatban.
Ez is egy végrehajtási cselekmény
Amikor a végrehajtás elindul az adós ellen, a végrehajtó különböző végrehajtási cselekményeket foganatosít. Ezeket gyakorlatilag úgy teszi meg, hogy az egyszerűbbtől és általánosságban enyhébbtől halad a bonyolultabb és szigorúbb cselekmények felé a végrehajtási törvényben meghatározott fokozatosság és arányosság elve szerint. Vagyis először azt nézi meg, hogy a jövedelem letiltás vagy inkasszó eredményre vezet-e. Amennyiben nem, vagy csak aránytalanul hosszú időn belül tudná ezeken keresztül behajtani a tartozást, akkor rátér az egyre szigorúbb volumenű eljárási cselekményekre. Ingóságokat foglal le és árverez, míg végül az ingatlan árverésre való kitűzésére is sor kerülhet. Azonban ahhoz, hogy az ingatlant árverésre lehessen kitűzni, tudni kellene, hogy mi az az érték, amin az ingatlan árverésre bocsátható. Ez a becsérték.
Ki állapítja meg a becsértéket?
A becsértéket a végrehajtó állapítja meg, de úgy, hogy ehhez a helyi önkormányzat segítségét kéri. Magyarul, ha ebbe a fázisba ér a végrehajtás, akkor a végrehajtó a helyi önkormányzat adóosztályát kéri meg, hogy egy adó-és értékbizonyítványt állítson ki az adott ingatlanról. Ez a legtöbb esetben úgy kerül lebonyolításra, hogy az önkormányzattól kimegy valaki, felméri az ingatlant és megállapítják az értékét. De sok esetben ki sem mennek, hanem papír alapon történik meg a bírálat, az alapján, hogy helyi viszonylatban egy ilyen négyzetméterű lakóingatlannak mennyi az átlagos értéke. A végrehajtó hat hónapnál nem régebbi adó-és értékbizonyítvány alapján állapíthatja meg a becsértéket. Fontos, hogy nem kell feltétlenül a bizonyítványban szereplő összeget megjelölnie becsértékként, ám mindenképpen az alapján kell, hogy meghatározza.
A becsérték megtámadható!
Jó tudni, hogy a becsérték megtámadható akár a hitelező, akár az adós részéről, ám ennek van költsége. Egyrészt mivel ez végrehajtási kifogásnak minősül, ezért 15.000 forintos illetéket kell megfizetni. Másrészt mivel ilyenkor már egy igazságügyi szakértő jön ki felértékelni az ingatlant, neki is van egy nagyobb díja (100.000.- Ft körüli összeg), amit bírósági letétbe kell helyezni. Csak így lehet a becsértéket fellebbezni. Ennek ellenére, ha úgy gondolja valaki, hogy nagyon alacsony értéket állapítottak meg, támadja meg a becsértéket, nehogy ár alatt vigyék el az ingatlant. Ha nem támadja meg a becsértéket határidőben, vagy megtámadja és az új becsérték jogerőre emelkedik, akkor ez az összeg lesz az ingatlan kikiáltási ára. Egyebek mellett, a kikiáltási árról, az áverés kezdetéről, végéről, menetéről az ingatlanárverési hirdetményben fogja értesíteni az érintett feleket a végrehajtó. Itt már fellebbezésnek helye nincs, legközelebb 2 év elteltével lehet új becsérték megállapítását kérni, ha akkor még megvan az ingatlan.
Mekkora összegről indul az árverés?
Jelen szabályozás szerint, ha valakinek csak egy lakóingatlana van és odaszól az állandó lakóhelye, akkor a becsértéknek a 100%-a alá nem lehet menni a licitálás során. Ha több ingatlan van az adós nevén vagy nem az adott címre van bejelentve az állandó lakhelye, akkor 50%-os lehet az árverés induló összege.
Fontos tudni, hogy néhány hónapig még maradhat az ingatlanban!
A becsérték közlésének van még egy fontos jogi jelentősége. Amikor közlik ezt az értéket, az adósnak 15 napja van arra, hogy kérelmezze a bíróságtól azt, hogy a jogerőre emelkedést követő hat hónapig még az ingatlanban lakhasson, míg el nem tudja rendezni, hol folytassa az életét.
